A Nemzeti Filmintézet az elmúlt hetekben a közelmúlt egyik legviharosabb átalakulási időszakába került. A 2026-os kormányváltást követően július 10-én visszavonták Káel Csaba és az NFI igazgatósági tagjainak megbízatását, ideiglenes vezetés állt fel, és átvilágítást jelentettek be. A változások egyszerre érintik a hazai filmfinanszírozásba vetett szakmai bizalmat és a Magyarország stúdióira, szakembereire, valamint filmes ösztönzőrendszerére épülő nemzetközi gyártási környezet kiszámíthatóságát. Az átalakítás tétje ezért jóval nagyobb egy egyszerű személycserénél, az NFI állandó elnök-vezérigazgatói pozíciója így jelenleg betöltésre vár.
Két korszak, két eltérő működési logika
A magyar filmes irányítás közelmúltját két markánsan eltérő vezetői karakter határozta meg.
Andy Vajna magyar származású hollywoodi producerként 2011-ben lett filmügyi kormánybiztos. Olyan nemzetközi sikerek fűződtek a nevéhez, mint a Rambo– és a Terminátor-filmek, Az emlékmás vagy az Evita. Létrehozta a Magyar Nemzeti Filmalapot, és producerközpontú logikát honosított meg a közfinanszírozásban: nagyobb hangsúlyt helyezett a projektfejlesztésre, a pénzügyi ellenőrzésre, valamint arra, hogy a támogatott filmek a fesztiválokon és a szélesebb közönség előtt is megállják a helyüket. Ebben az időszakban készült Nemes Jeles László Oscar-díjas Saul fia című filmje, és szintén ekkor nyerte el az Oscar-díjat Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje. Vajna 2019 januárjában bekövetkezett halálával egy olyan korszak zárult le, amelyben a nemzetközi produceri tapasztalat jelentős személyes döntési súllyal párosult.
Káel Csaba film- és operarendezőként, valamint kulturális menedzserként 2019 szeptemberében lett filmügyi kormánybiztos. Irányítása alatt 2020 januárjában jött létre a Nemzeti Filmintézet, amely a korábbinál szélesebb feladatkörrel, egységesebb rendszerbe szervezte a mozifilmes, televíziós és streamingprodukciók támogatását. Ebben az időszakban az infrastruktúra-fejlesztés, a szakemberképzés, az animáció és a filmörökség is hangsúlyosabb szerepet kapott. Az NFI saját összegzése szerint 2020 óta több mint 90 egész estés film és 500 televíziós produkció készült, miközben az ország stúdiókapacitása 22 százalékkal bővült.
Vajna produceri alapokra helyezett rendszere és Káel kibővített intézményi modellje egyaránt meghatározó örökséget hagyott maga után. Az új vezetésnek azonban nem egyszerűen valamelyik korábbi korszakot kell folytatnia: egy megváltozott szakmai és politikai környezetben kell új egyensúlyt teremtenie a művészeti autonómia, a gazdasági fegyelem, a szélesebb szakmai részvétel és a nemzetközi versenyképesség között.
Milyen vezető hozhat új irányt az NFI élén?
A hivatalos pályázati kiírás alapján az új elnök-vezérigazgatónak össze kell hangolnia az NFI művészeti, gazdasági és működési szempontjait, felül kell vizsgálnia a támogatási rendszert, fejlesztenie kell a nemzetközi kapcsolatokat, és biztosítania kell a törvényes, átlátható, hatékony működést. A tisztségre 2026. szeptember 14-ig lehet jelentkezni, a feladatkör pedig a közfinanszírozástól és a hazai film- és televíziós gyártástól a koprodukciókon, az oktatáson és a filmörökségen át Magyarország nemzetközi produkciós szerepéig az egész ágazatot átfogja.
Az NFI következő korszakához ezért aligha lesz elegendő egyetlen erős tulajdonság. Olyan vezetői karakterre lehet szükség, amely érti a gyártás gyakorlati és pénzügyi realitásait, hiteles az alkotói közegben, képes bizalmat teremteni az egymástól eltérő szakmai csoportok között, és a nemzetközi partnerek nyelvén is magabiztosan beszél. Nemcsak intézményt kell irányítania, hanem kiszámítható kereteket és világos jövőképet is kell kínálnia.
Az új kormány eddigi személyi döntéseiben is megjelent az a szemlélet, hogy egyes területek irányítását az adott szektorban bizonyított szakemberekre bízzák, akkor is, ha korábban nem töltöttek be hasonló kormányzati vezetői tisztséget. Tarr Zoltán református lelkészi, európai parlamenti és közéleti tapasztalattal vette át a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős tárcát; Tanács Zoltán vezetési és informatikai tanácsadóként, digitalizációs szakértőként került a Tudományos és Technológiai Minisztérium élére; Gajdos László pedig közel három évtizedes intézményvezetői múlt után, a Nyíregyházi Állatpark éléről lett az élő környezetért felelős miniszter.
Ha az NFI újjászervezésében is hasonló kiválasztási logika érvényesül, érdemes lehet olyan filmes szereplőkben gondolkodni, akik ugyan még nem vezettek hasonló közintézményt, de az ágazat meghatározó területein komoly tudást, kapcsolatrendszert és vezetői tapasztalatot szereztek.
Ebből a nézőpontból három szakember pályája kínál különösen érdekes gondolatkísérletet.
Helmeczy Dorottya a gyártási és produceri gyakorlat felől hozhatna új szemléletet. A Megafilm Service producereként és ügyvezetőjeként játékfilmes és televíziós munkákon keresztül látja, hogyan lesz egy filmpolitikai döntésből finanszírozási terv, banki konstrukció, gyártási ütemezés, végül pedig elkészült produkció. A Budapest Reporternek adott korábbi interjújában egy olyan, szorosabban együttműködő modellről beszélt, amelyben a producerek, televíziós csatornák, streamingplatformok, finanszírozók, koprodukciós partnerek és alkotók jobban értik egymás működési szempontjait. Egy hozzá hasonló operatív vezető a szabályozást folyamatosan összevethetné a gyártási valósággal, miközben közönségben, platformokban és nemzetközi piacokban is gondolkodik.
Petrányi Viktória az alkotóközpontú megújulást és a széles nemzetközi kapcsolatrendszert képviselhetné. Producerként és forgatókönyvíróként 2003-ban Mundruczó Kornéllal közösen alapította meg a Proton Cinemát, pályája során pedig több mint két évtizede mozog a magyar független film, a nemzetközi koprodukciók és a nagyszabású külföldi produkciók hazai kiszolgálása között. Producere és társ-forgatókönyvírója volt a Cannes-ban az Un Certain Regard fődíját elnyerő Fehér istennek, executive producerként dolgozott a Pieces of a Woman című filmen, és magyar producerként vett részt a Midsommar elkészítésében. Az ő profilja egy kortárs, művészileg sokszínű és nemzetközileg erősen beágyazott NFI lehetőségét villantja fel, amelyben nagyobb hangsúlyt kaphatna a projektfejlesztés, az elsőfilmesek támogatása, a koprodukció és a fesztiválstratégia.
Ruzsinszki Ádám a pénzügyi fegyelem, a produkciós finanszírozás és a nemzetközi gyártási logika felől kínálna eltérő megközelítést. A Black Swan Budapest vezérigazgatójaként, producereként és pénzügyi felügyelőjeként olyan cég munkáját irányítja, amely nemzetközi produkciók magyarországi kiszolgálásával foglalkozik a produkciómenedzsmenttől a gyártási háttér biztosításáig. Ruzsinszki szakmai tapasztalata a produkciós könyvelésre, a pénzügyi ellenőrzésre, a magyar filmes ösztönzőrendszerre és a gyártások finanszírozási kérdéseire is kiterjed. Egy ilyen pénzügyi-iparági profil kiszámíthatóbb eljárások, következetesebb költségkontroll és a nemzetközi partnerek számára is átláthatóbb működés felé mozdíthatná az intézményt.
Ez természetesen csak egy lehetséges névsor: hogy végül ki lesz az NFI új vezetője, még nyitott kérdés. De bárki kapja is a megbízást, a gyártási tapasztalatnak, az alkotói hitelességnek, a nemzetközi beágyazottságnak és a pénzügyi-stratégiai szemléletnek egyaránt meghatározó szerepet kell kapnia az NFI következő korszakában.
Magyarország mindenesetre komoly erősségekre támaszkodva várja a döntést. A szakembergárda, a stúdiók, a gyártási tudás és a nemzetközi kapcsolatok továbbra is versenyképes alapot jelentenek, miközben az intézményi újrakezdés több teret nyithat a hazai tehetségek és az új együttműködési formák előtt. A kérdés ezért nem csupán az, ki kerül az NFI élére, hanem az is, milyen irányban tudja majd továbbépíteni a magyar film rendszerét.
US Edition
China Edition