A magyar animáció újabb rangos nemzetközi premierhez érkezett: Kreif Zsuzsanna legújabb rövidfilmje, az Adgwa-Ata májusban a Cannes-i Filmfesztivál Kritikusok Hetének versenyprogramjában tartja világpremierjét. A 15 perces alkotás nemcsak azért figyelemre méltó, mert a fesztivál egyik legrégebbi és legtekintélyesebb szekciójába kapott meghívást, hanem azért is, mert egy markáns szerzői vízióval, erőteljes női perspektívával és nemzetközi koprodukciós háttérrel érkezik a Croisette-re. A film ráadásul a cannes-i bemutató után Annecy-ba is továbbutazik, ahol szintén a hivatalos versenyprogramban szerepel majd.
Az Adgwa-Ata története három tinilányt követ, akiket a dzsungel mélyén élő, harcias amazon törzs erőszakkal ragad el, hogy saját közösségük tagjaivá formálja őket. A beavatás azonban nem pusztán rítus, hanem pszichés és spirituális próbatétel is: a lányok egy párhuzamos, misztikus világba lépnek át, ahol saját totemállataikkal, hatalmas, vibráló színű kígyókkal kell szembenézniük. A film leírása szerint az utazás a legmélyebb félelmekkel való találkozásról, a felnőtté válás fájdalmas folyamatáról és az elnyomás természetének felismeréséről szól. Mire a szereplők visszatérnek a valóságba, már világossá válik számukra a sámánok zsarnoki működése, és megszületik bennük az ellenállás lehetősége is.
Ez a premissza önmagában is erős, de igazán attól válik izgalmassá, ahogyan Kreif Zsuzsanna a mitikus díszletek között kortárs, nagyon is ismerős tapasztalatokat beszél el. Az Adgwa-Ata egyszerre olvasható coming-of-age történetként, női szolidaritásdrámaként és az autoriter rendszerek működéséről szóló allegóriaként. A film dzsungelbeli univerzuma egzotikusnak hat, de a benne felvetett kérdések — ki fogadja el a ráerőltetett szabályokat, ki roppan meg a félelem alatt, és ki az, aki végül fellázad — kifejezetten aktuálisak.
Kreif a sajtóanyagban pontosan erről az alkotói kiindulópontról beszél. “A filmet 2023-ban kezdtem fejleszteni a sketchbook rajzaimból kiindulva.” Majd hozzáteszi: “Egy időben sokat rajzoltam dzsungelben élő amazon törzseket, és ki akartam találni egy izgalmas beavatási szertartást, ami passzol hozzájuk. A filmben a három lánynak egyedül kell belevetni magát az ismeretlenbe, hogy felnőtté válva, a félelmeikkel szembenézve és azt megszelídítve térjenek vissza a törzs tagjaként. A kígyók ezt a tudást, a komplett felnőtt személyiséget szimbolizálják.”
Ez az alkotói megközelítés jól mutatja, hogy az Adgwa-Ata nem elsősorban cselekményorientált animációként akar működni, hanem sűrűen rétegzett vizuális és érzelmi élményként. A kígyó itt nem egyszerű fenyegetés, hanem a személyiség, a tudás és az önismeret metaforája. A film címadó szereplője és társai nem csupán túlélni próbálnak egy rítust, hanem identitást építenek, miközben ráébrednek arra, hogy a közösségi rend és a hatalmi kontroll között mennyire vékony a határ.
A rendező ezt a három karakteren keresztül tovább is bontja: “van, aki feltétel nélkül elfogadja a neki diktált szabályokat, van, aki a félelmével nem tud megküzdeni, és van, aki felismeri az elnyomást és fel is lázad ellene. Ez a film nekem is egy beavatási szertartás volt, ez az első egyedüli rendezésem, ami közben én is átéltem azokat az érzelmi állapotokat, amiket a szereplők is, mikor a sötétben szembetalálkoznak az óriáskígyókkal.”
Ez az idézet különösen fontos, mert az Adgwa-Ata egyben pályaszakasz-jelölő munka is. Kreif Zsuzsanna neve a magyar és nemzetközi animációs közegben már ismert: 2014-ben végzett a MOME animáció mesterszakán, diplomamunkája, a Zétényi Borival közösen rendezett Limbo Limbo Travel Annecy-ban is versenyzett. 2015 és 2018 között társrendezője volt a Kovásznai György ötletéből készült Candide animációs sorozatnak, amely Voltaire klasszikusát fordította át kortárs viszonyokra. Jelenleg pedig Turai Balázzsal közösen fejleszti a Forró helyzet a hüllők bolygóján című egész estés sci-fi animációt.
Az Adgwa-Ata tehát nem a semmiből érkezik Cannes-ba, hanem egy tudatosan épülő alkotói pálya újabb állomásaként. Az pedig, hogy most a Kritikusok Hetének versenyében mutatkozik be, komoly szakmai visszaigazolás. A szekciót 1962-ben alapította a Francia Filmkritikusok Szövetsége, és hosszú ideje arról ismert, hogy az első- és másodfilmes rendezők egyik legfontosabb nemzetközi platformja. Itt mutatkoztak be többek között Bernardo Bertolucci, Guillermo del Toro és Gaspar Noé, magyar oldalról pedig korábban Kocsis Ágnes, illetve animációs fronton M. Tóth Géza és Tóth Luca is szerepeltek a programban.
A mostani meghívás súlyát az is emeli, hogy a 10 címet felvonultató versenyprogramba 2340 nevezés közül választották be a filmet Ez nemcsak a projekt erős fesztiválpotenciálját jelzi, hanem azt is, hogy a magyar animáció továbbra is látható és releváns a nemzetközi mezőnyben. Az elmúlt években a rövid animációk különösen fontos belépési ponttá váltak a szerzői hanggal dolgozó alkotók számára, Cannes és Annecy kettős jelenléte pedig ritka és értékes kombináció.
Gyártási szempontból is figyelemre méltó projektről van szó. Az Adgwa-Ata magyar producerei Osváth Gábor és Lukács Péter Benjámin, a hazai gyártó a Boddah. Francia oldalról az Avec Ou Sans Vous és az XBO Films áll a film mögött, a producerek Aristote Douroudakis, Valentin Maupin és Luc Camilli. A film zeneszerzője Szende Natalie, hangdizájnját Lukács Péter Benjámin, vágását Czakó Judit jegyzi A koprodukciós háttér jól mutatja, hogy a rövid animáció ma már nemzetközi együttműködésekben tud igazán nagyot szólni, különösen akkor, ha szerzői karakterrel és fesztiválképes vizuális világgal párosul.
A Cannes-i meghívást az is tovább erősíti, hogy az Adgwa-Ata útja nem ér véget a Riviérán: a film júniusban az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában is szerepel majd Ez a kettős jelenlét egyértelműen azt jelzi, hogy Kreif Zsuzsanna új munkáját a nemzetközi animációs szcéna már most az év fontos rövidfilmjei között tartja számon.
Az Adgwa-Ata története első ránézésre egy misztikus dzsungelmesébe csomagolt beavatástörténet, valójában azonban sokkal többről beszél: hatalomról, engedelmességről, félelemről, öntudatra ébredésről. És éppen ettől lehet erős fesztiválfilm Cannes-ban is, ahol a karakteres szerzői vízió és a politikailag is olvasható allegória rendszerint jól rezonál a közönséggel és a szakmával. Magyar szempontból pedig különösen fontos fejlemény, hogy egy újabb animációs alkotás tud ilyen markáns jelenléttel belépni a világ legfontosabb filmfesztiváljai közé. Kreif filmje nemcsak egy új premier, hanem annak a bizonyítéka is, hogy a magyar animáció továbbra is képes friss, vizuálisan merész és nemzetközileg értelmezhető történeteket felmutatni.
US Edition
China Edition