A magyar filmes szakma régóta várt fordulóponthoz érkezhet: Tarr Zoltán kulturális miniszter átláthatóbb támogatási rendszert, szakmai autonómiát és a nemzetközi produkciók számára kulcsfontosságú adókedvezmény megtartását ígéri. A kérdés most az, hogy a politikai szándékból lesz-e valódi intézményi reform.
A magyar filmipar az elmúlt években egyszerre élt meg látványos nemzetközi sikereket és egyre erősebb szakmai feszültségeket. Miközben Budapest Európa egyik legfontosabb gyártási központjává vált a hollywoodi és streamingprodukciók számára, a hazai alkotók jelentős része hosszú ideje bírálta az állami támogatási rendszer átláthatatlanságát és politikai befolyásoltságát.
Ebben a helyzetben különösen nagy figyelem övezi Tarr Zoltán új kulturális miniszter első filmipari megszólalásait. A Screen Dailynek adott interjújában Tarr egyértelmű üzenetet küldött a szakmának: a jövőben a szakmai teljesítménynek kell meghatároznia a támogatási döntéseket.
„Az iparágnak nyitottnak kell lennie, és az egyetlen szempontnak kulturálisnak kell lennie” – mondta Tarr.
„A legjobb forgatókönyvnek, rendezőnek és történetnek kell támogatást kapnia.”
A kijelentés nem csupán retorikai váltásnak tűnik. A miniszter arról is beszélt, hogy a döntéshozó testületeket úgy szerveznék át, hogy azok szakmai és kulturális szempontok alapján működjenek, ne politikai lojalitás mentén.
„Az iparág önkormányzatiságát vissza akarjuk adni” – fogalmazott Tarr.
„A támogatásokat érdem alapján kell elosztani, nem politikai hűség szerint, és a filmes testületeket a szakma által javasolt, új tagoknak kell vezetniük.”
Káel Csaba távozása után újrarendeződik a rendszer
A magyar filmes közeg jelenleg átmeneti állapotban van. Az Orbán-kormány korszakának meghatározó figurája, Káel Csaba filmbiztos a választási eredmények után távozott pozíciójából, ezzel pedig megnyílt a kérdés: milyen struktúrában működik tovább a magyar filmfinanszírozás?
A bizonytalanságra válaszul alakult meg a Filmreform nevű szakmai kezdeményezés, amely széles körből – rendezők, producerek, írók, gyártási szakemberek és független filmesek részvételével – próbálta megfogalmazni a szakma reformjavaslatait. A kezdeményezés egyik legfontosabb célja az volt, hogy a döntéshozatal decentralizáltabbá és szakmaibbá váljon.
A Filmreform elképzeléseit május elején mutatták be az Eurocine szakmai expón, ahol Nagy Ervin, a Tisza kulturális politikusa is jelezte: az új vezetés a kulturális szektorban az intézményi autonómia visszaállítását tartja prioritásnak.
Tarr mostani nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy a minisztérium legalább részben nyitott ezekre az elképzelésekre.
A legfontosabb kérdés: mi lesz a Nemzeti Filmintézettel?
A szakma számára az egyik legégetőbb kérdés jelenleg az, hogy milyen formában működik tovább a Nemzeti Filmintézet (NFI), és mennyiben változik meg a támogatási struktúra.
Az elmúlt években sok kritika érte az NFI döntési mechanizmusait, különösen a fejlesztési és gyártási támogatások odaítélése kapcsán. Több alkotó szerint a rendszer kiszámíthatatlan volt, miközben egyes projektek politikailag privilegizált helyzetbe kerültek.
Tarr kijelentései alapján most egy olyan modell körvonalazódik, amelyben:
- nagyobb szakmai önállóságot kapnak a döntéshozó testületek,
- a szakma delegálhat tagokat,
- átláthatóbbá válhatnak a támogatási folyamatok,
- és csökkenhet a közvetlen politikai kontroll.
A kérdés ugyanakkor az, hogy mindez milyen gyorsan és milyen intézményi ellenállás mellett valósulhat meg. A magyar filmfinanszírozási rendszer az elmúlt másfél évtizedben erősen centralizálttá vált, így a reform nem csupán személycseréket, hanem mély strukturális átalakítást igényelne.
A nemzetközi produkciók fellélegezhetnek
A Tarr-interjú egyik legfontosabb iparági üzenete a külföldi produkcióknak szólt. A miniszter egyértelművé tette: a magyar adó-visszatérítési rendszer megmarad.
„Szándékunkban áll fenntartani a rebate-rendszert, hogy ösztönözzük az alkotókat a visszatérésre”
– mondta.
„Újra akarjuk indítani a rendszert, és korrekt, felelős partnerként akarunk működni a nemzetközi filmesek számára.”
Ez kulcsfontosságú kijelentés a hazai gyártószektor számára. Magyarország az elmúlt években Európa egyik legversenyképesebb produkciós központjává vált a 30 százalékos adó-visszatérítésnek, a világszínvonalú stúdióknak és a tapasztalt magyar stáboknak köszönhetően.
A budapesti és fóti stúdiók rendszeresen fogadnak Marvel-, Netflix-, Amazon- és nagy stúdióprodukciókat, miközben a magyar szakemberek – látványtervezők, VFX-művészek, operatőrök, production designerek – nemzetközi szinten is keresetté váltak.
A nemzetközi piac számára a politikai stabilitás és a kiszámítható támogatási környezet alapvető szempont. Tarr nyilatkozata ezért nemcsak kulturális, hanem gazdasági üzenet is.
A szakma most figyel és kivár
A magyar filmes közegben egyelőre óvatos optimizmus érzékelhető. Sokan üdvözlik, hogy végre nyíltan szó esik a szakmai autonómiáról és az átláthatóságról, ugyanakkor a legtöbben konkrét intézkedéseket várnak.
Tarr hivatalba lépése óta már több szimbolikus lépést tett: felfüggesztette a botrányokkal terhelt Nemzeti Kulturális Alap egyes kifizetéseit, és jelezte, hogy vissza akarja adni a kulturális intézmények szakmai önállóságát.
A filmipar azonban különösen érzékeny terület. Egyetlen rosszul kommunikált átalakítás vagy finanszírozási szünet könnyen nemzetközi produkciók elvesztéséhez vezethet, miközben a hazai alkotók számára létfontosságú a kiszámítható fejlesztési és gyártási háttér.
A következő hónapok ezért meghatározóak lehetnek: eldőlhet, hogy a magyar filmrendszer valóban egy nyitottabb, szakmaibb modell felé indul-e el, vagy a mostani nyilatkozatok inkább politikai átpozicionálásnak bizonyulnak.
Az viszont már most látszik, hogy a magyar filmes közösség hosszú idő után ismét aktív szereplőként akar részt venni saját intézményrendszerének alakításában. Ez önmagában is jelentős változás.
US Edition
China Edition